Európai Akadálymentesítési Irányelv (EAA) és WordPress: mit kell megtenned most, hogy ne később fájjon?

Az Európai Akadálymentesítési Irányelv (European Accessibility Act, röviden EAA) 2025. június 28. óta hatályban van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a weboldalad vagy digitális szolgáltatásod EU-s fogyasztókat szolgál ki, akkor az akadálymentesség nem opcionális extra, hanem elvárás.

WordPress-es környezetben (weboldal-tulajdonosként, ügynökségként, fejlesztőként vagy bővítmény-/téma-készítőként) ez egy valódi fordulópont: már nem az a kérdés, hogy kell-e foglalkozni vele, hanem az, hogyan építed be a napi munkába. Az alábbiakban végigmegyünk az idővonalon, a tipikus hatósági folyamaton, és azon az öt gyakorlati lépésen, amivel azonnal látványos előrelépést tudsz elérni.

Idővonal és „türelmi idők”: nem egyetlen kapcsoló, hanem fokozatos átállás

Az EAA bevezetése nem úgy működik, hogy „mától mindenki kész van vagy büntetés”. A szabályozás két helyzetet kezel eltérően: az újonnan induló termékeket/szolgáltatásokat és a már meglévőket.

Új termékek és szolgáltatások: megfelelés az indulás napjától

Bármi, ami 2025. június 28. után indul, annak már induláskor akadálymentesnek kell lennie. Nincs „majd jövőre rendbe rakjuk” típusú átmenet.

• Ha 2025 októberében indítasz egy új e-kereskedelmi oldalt, annak azonnal teljesítenie kell az akadálymentességi elvárásokat.
• Ha 2025 novemberében adsz ki egy új WordPress-bővítményt, annak alapból (out of the box) akadálymentesnek kell lennie.

A legnagyobb szemléletváltás, hogy az akadálymentességnek a tervezés, design és fejlesztés része kell legyen, nem pedig utólagos „tűzoltás”. WordPress-es projektekben ez gyakorlatilag ugyanabba a polcra kerül, mint a biztonság vagy a mobilbarát megjelenés: alapkövetelmény.

Meglévő szolgáltatások: átállási idő 2030-ig – de félrevezető „kegyelmi időnek” hívni

Ha a szolgáltatásod már 2025. június 28. előtt létezett, akkor az EAA átállási időt ad: a teljes megfelelés határideje 2030. június 28..

Fontos: ezt érdemes átállási ablaknak tekinteni, nem halogatási felmentésnek. A gyakorlatban három kellemetlen csavar is van:

1. A várakozás üzleti hátrány: az akadálymentes weboldal több embert ér el, jellemzően jobb keresőteljesítményt hoz, és erősíti a márkában a bizalmat. Ha az utolsó pillanatig vársz, éveken át hagysz az asztalon előnyöket.
2. Panasz esetén hamarabb indulhat eljárás: ha egy fogyatékossággal élő felhasználó 2026-ban panaszt tesz, a hatóságok nem fognak 2030-ig várni. Vizsgálat indulhat, és elvárás lehet, hogy legyen látható terved, dokumentált előrehaladásod és folyamatos javításaid. A semmittevés a legkockázatosabb pozíció.
3. Egy nagyobb frissítés „új szolgáltatásnak” minősülhet: a transition idő sokszor nem alkalmazható, ha „jelentős módosítást” végzel. Ez szürke zóna, de egy teljes redesign, a webáruház-platform nagy átalakítása vagy egy lényeges funkcionalitásváltás könnyen úgy nézhet ki, mintha új szolgáltatást indítanál. Ilyenkor az azonnali megfelelés követelménye is előjöhet, nem a 2030-as határidő.

Röviden: 2030 a legkésőbbi dátum, nem a kezdőpont. Az elvárás az, hogy már most induljon el a következetes, jóhiszemű javítás.

Mi történik, ha nem vagy megfelelőségi állapotban? (És igen, ennek lehet következménye)

Az EAA hatályos, és a figyelmen kívül hagyása nem kockázat nélküli. A végrehajtás részletei EU-tagállamonként eltérhetnek, de a logika jellemzően hasonló: struktúrált, sokszor fogyasztói jelzésre induló folyamat, aminek a célja a megfelelés kikényszerítése.

Hogyan kerül célkeresztbe egy weboldal?

Alapvetően két tipikus út van:

1. Fogyasztói panasz: a leggyakoribb trigger az, amikor egy fogyatékossággal élő felhasználó nem tud vásárolni, ügyet intézni, információt elérni. Az EAA-val egyértelmű jogi út nyílik panaszt tenni az adott ország kijelölt hatóságánál.
2. Piacfelügyeleti ellenőrzés (market surveillance): a szabályozók proaktív auditokat is futtathatnak, főleg nagy hatású területeken (pl. e-kereskedelem, banki szolgáltatások, utazás). Egy ilyen rutin ellenőrzés során is felkerülhetsz a listára.

Mi a tipikus hatósági folyamat, ha gond van?

Nem úgy működik, hogy az első levél egy óriás bírság. A cél elsődlegesen az, hogy a szolgáltatás akadálymentessé váljon. A folyamat általában lépésekben eszkalálódik:

1. Nem megfelelőségi értesítés: jellemzően először formális figyelmeztetés érkezik. A hatóság leírja, milyen konkrét akadálymentességi problémákat talált, és azt is, hogy az EAA mely részeinek nem felelsz meg.
2. Határidő a javításra: a figyelmeztetéshez rendszerint kapsz egy „észszerű” időablakot a hibák kijavítására. Ez nem az 5 éves átállási ablak, hanem egy jóval rövidebb, konkrét deadline az azonosított problémák kezelésére. Az időtartam a hibák komplexitásától függhet.
3. Eszkaláció: ha ignorálod a jelzést és nem javítasz időben, jönnek a tényleges szankciók.

Lehetséges szankciók

Az EAA elvárása, hogy a büntetések „hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek” legyenek. A gyakorlatban ez több formát jelenthet:

• Jelentős bírságok: a leggyakoribb. Országonként széles skálán mozoghat: néhány ezer eurótól akár az éves árbevétel egy százalékáig. Kisvállalkozásnál egy „kisebb” bírság is érzékeny lehet, nagyvállalatnál pedig nagyon magas összegről beszélünk.
• Szolgáltatás tiltása vagy korlátozása: súlyosabb esetekben elrendelhetik, hogy az adott ország fogyasztói felé ne nyújtsd a szolgáltatást, amíg nem vagy megfelelőségi állapotban. Online üzletnél egy teljes EU-tagállam kiesése üzletileg romboló.
• Termék visszavonása a piacról: ha digitális terméket értékesítesz (például WordPress-bővítményt), és az nem felel meg, előfordulhat, hogy le kell venned a piacról.

Személyes és büntetőjogi felelősség: egyes tagállamokban, bizonyos ismétlődő vagy különösen súlyos esetekben felmerülhet a cégvezetők személyes felelőssége is. Ez nem a leggyakoribb kimenet, de jól jelzi, hogy a jogalkotó komolyan veszi a témát.

A jogi kockázaton túl: reputáció és bizalom

Még ha a hivatalos szankciók el is kerülnek, a reputációs kár sokszor ugyanekkora probléma. Ha egy márkáról nyilvánosan kiderül, hogy kirekesztő módon működik (mert a szolgáltatás nem használható akadálymentesen), az hosszú évekre rombolhatja a bizalmat. A mai piacon a kizárás nemcsak „nem megfelelés”, hanem üzletileg is rossz döntés.

Akadálymentességi eszközként az Elementor az Ally web accessibility terméket is kínálja, ami WordPress-es munkafolyamatba illeszkedő segítséget céloz.

Miért kell a teljes WordPress ökoszisztémának lépnie (tulajdonos, ügynökség, fejlesztő, bővítménygyártó)?

Az EAA „nagy” szabályozás, de WordPress-ben nagyon konkrét, hétköznapi következményei vannak. És ami fontos: a megfelelésért több szereplő közösen felel a láncban.

WordPress weboldal-tulajdonosként

Ha EU-s felhasználókat szolgálsz ki, a megfelelés innentől üzemi feltétel – függetlenül attól, hogy terméket árulsz, szolgáltatást nyújtasz, vagy „csak” EU-s közönséget célzol tartalommal.

• A felelősség a tiéd: a bírság és a szankciók jellemzően a vállalkozást érik, nem az eszközt, amit használsz.
• Minden érintési pont számít: nem elég a kezdőlap. Az akadálymentességnek végig kell mennie a teljes user journey-n: termékoldal, kapcsolatfelvétel, pénztár (checkout), ügyféltámogatás.
• A külső eszközök is beleszámítanak: foglalási bővítmény, e-kereskedelmi kiegészítő, űrlapkészítő – ha ezek akadályt hoznak be, azért is te felelsz. Tudatos téma- és bővítményválasztás kell.

Az akadálymentesség itt már nem „kikapcsolható funkció”, hanem üzleti alapkövetelmény.

Ügynökségként és szabadúszó fejlesztőként

A szereped felértékelődik: az ügyfelek nemcsak szép és gyors oldalakat várnak, hanem olyat is, ami megfelel. Ez teher és lehetőség egyszerre.

• Védd meg az ügyfeleidet: sokan nem ismerik az EAA részleteit és a technikai megfelelési szintet. Ha edukálod őket és eleve akadálymentesen szállítasz, az az ő kockázatukat és a te reputációdat is védi.
• Piaci megkülönböztetés: aki igazolható akadálymentességi kompetenciát tud felmutatni, könnyebben nyer versenyhelyzetben projekteket.
• Munkafolyamat-átalakítás: az akadálymentességet be kell drótozni a designba, fejlesztésbe és QA-ba – a téma kiválasztásától a bővítmények szűrésén át a tesztelésig.

Ügynökségi oldalon ez tipikusan skill-up: a szolgáltatási csomag része lesz, és a „megbízható partner” szerepét erősíti a jogi környezetben.

Bővítmény- és témafejlesztőként

A témák és bővítmények közvetlenül befolyásolják, hogy egy site megfelel-e. Amit kiadsz, az mások megfelelőségi kockázata is lehet.

• A megfelelési lánc része vagy: ha a bővítményed akadályt generál (például címkézetlen űrlapmezők, billentyűzettel nem kezelhető slider), akkor a felhasználóidnak kockázatot okozol.
• A kereslet eltolódik: ügynökségek és site owner-ek egyre aktívabban keresik az „accessibility-ready” eszközöket. A megfelelőség dokumentálása (például Accessibility Conformance Reporttal) egyre inkább értékesítési érv lehet.
• A nem akadálymentes termékeket elhagyják: ami blokkolja a megfelelést, azt hosszú távon leváltják. Ez már nem „szép lenne”, hanem a termék adoptációjának kulcsa.

A WordPress fejlesztőknek az EAA nem teher, hanem piaci lehetőség. Akik az akadálymentességet a termékük magjába építik, nemcsak megfelelnek, hanem alapértelmezett választássá válnak egy olyan új építői generációnál, ahol az inkluzivitás nem alku tárgya.

Itamar Haim

Ha eszközt keresel auditálásra és munkafolyamatba illeszkedő támogatásra, az Elementor kínálata itt érhető el: Ally web accessibility.

5 gyakorlati lépés WordPress weboldal-tulajdonosoknak (amit tényleg el tudsz kezdeni ma)

Az akadálymentesség nagy téma, de jól haladni strukturáltan lehet. Az alábbi öt lépés egy olyan minimum roadmap, ami gyorsan kézzelfogható javulást hoz, és közben megalapozza a hosszú távú megfelelést is.

1. lépés: Auditáld a weboldalt (automatizált + manuális teszttel)

Amit nem mérsz, azt nem tudod javítani. Az első lépés mindig az, hogy legyen tiszta képed a jelenlegi állapotról. A jó audit két lábon áll: automatizált szkennelésen és manuális tesztelésen.

• Automatizált szkennerek: gyorsan kiszúrják a tipikus kód-szintű hibákat (gyenge kontraszt, hiányzó alt szöveg, nem megfelelően címkézett űrlapmezők). Lehetnek böngésző bővítmények és specializált pluginok. WordPress-ben az Elementor Accessibility Assistant from Ally megoldása például a munkafolyamatba integrálva tud oldalakat vizsgálni WCAG 2.1 AA szerint, és riportot ad a szabálysértésekről.
• Manuális teszt: az automatizálás nem látja, hogy a felhasználói élmény valóban értelmes-e. A manuális ellenőrzés a használhatósági csapdákat fogja meg.

Egy egyszerű, de hasznos manuális ellenőrzőlista induláshoz:

• Billentyűzet-navigáció: végig tudsz menni az oldalon csak a Tab billentyűvel? Elérhető minden link, gomb, űrlapmező? Mindig látszik a fókusz (focus), tehát tudod, hol állsz?
• Képernyőolvasó teszt: próbáld ki NVDA-val (Windows), VoiceOverrel (Mac) vagy TalkBackkel (Android). Érthető felolvasva a tartalom? A képek megfelelően vannak leírva? A linkek és gombok nevei egyértelműek?
• Tartalomellenőrzés: logikus a címsor-hierarchia (H1, majd H2, majd H3)? Beszédes a link szöveg (pl. „Akadálymentességi jelentés teljes verziója”, nem pedig „Kattints ide”)? Közérthető, egyszerű nyelven fogalmaz a szöveg?

Az audit célja nem az, hogy egyszerre mindent kijavíts, hanem hogy legyen egy priorizált teendőlistád.

2. lépés: Javítsd először a legnagyobb hatású problémákat

Nem kell mindent egy sprintben befejezni. Érdemes azokra a hibákra lőni, amik a legtöbb felhasználónak okoznak gondot, és viszonylag gyorsan javíthatók.

Magas hatású területek, amikkel érdemes kezdeni:

• Hiányzó alt szöveg informatív képeknél: ha a kép információt hordoz, kell hozzá értelmes alternatív szöveg a képernyőolvasót használóknak. Ez az egyik legkönnyebben javítható, mégis kritikus pont.
• Gyenge szöveg–háttér kontraszt: a nehezen olvasható szöveg akadály az alacsony látásélességű felhasználóknak. Kontraszt-ellenőrzővel nézd meg, hogy legalább 4.5:1 kontrasztarányt elérsz-e.
• Semmitmondó linkek: szedd ki a „kattints ide”, „tudj meg többet”, „bővebben” linkeket. A link szövege önmagában mondja el, hova vezet.
• Hiányzó űrlap címkék (label): kapcsolatfelvétel, belépés, pénztár (checkout) – minden mezőhöz legyen megfelelően társított label, hogy képernyőolvasóval is egyértelmű legyen, mit vársz.
• Billentyűzetes kezelhetőség: minden interaktív elem legyen elérhető és működtethető billentyűzetről.

Ezek a „quick win” javítások azonnal érezhető javulást hoznak a legtöbb felhasználónak.

3. lépés: Tegyél közzé akadálymentesítési nyilatkozatot (Accessibility Statement)

Az akadálymentesítési nyilatkozat egy publikus vállalás és tájékoztató oldal arról, hogyan állsz a hozzáférhetőséggel. Emellett az EAA alatt ez konkrét elvárás is. Tipikusan a footerből linkelik, és könnyen megtalálható.

A nyilatkozatodban ezeknek mind szerepelniük kell:

• Az akadálymentesség iránti elköteleződésed.
• A célzott megfelelőségi szint / szabvány (például WCAG 2.1 Level AA).
• Az ismert akadálymentességi problémák listája, amiken épp dolgozol.
• Elérhetőség, ahol a felhasználók jelezhetik az akadályokat / hibákat.

Két dolgot nyersz vele: egyrészt transzparenciát és jóhiszeműséget (ami felhasználói és hatósági oldalról is számít), másrészt kapsz egy visszajelzési csatornát, amin keresztül valós akadályok derülnek ki.

4. lépés: Vizsgáld felül a témákat és bővítményeket (igen, a harmadik féltől származókat is)

A WordPress-ben a téma és a bővítmények formálják a HTML-t, a komponenseket, a navigációt – magyarán az akadálymentesség jelentős részét.

• Témák: indulj akadálymentességre felkészített (accessibility-ready) témával, ami szemantikusan korrekt HTML-t ad, figyel a címsor-hierarchiára, és támogatja a billentyűzet-navigációt. Ha a jelenlegi téma komoly hibákat hordoz, lehet, hogy a váltás a legjobb lépés.
• Új bővítmények telepítése előtt: nézd meg a dokumentációt, utal-e akadálymentességre. Kérdezz rá a fejlesztőnél, mennyire foglalkoznak WCAG megfeleléssel. Legyél óvatos a kizárólag vizuális interakciókra építő megoldásokkal (pl. slider, popup), ha billentyűzettel nem kezelhetők.
• Meglévő bővítmények: nézd át, melyik okoz gondot. Például: a social share gombok nem elérhetők billentyűzettel? Az űrlapkészítő címkézetlen mezőket generál? Ezek mind megfelelőségi kockázatok.

A tudatos téma- és bővítményválasztás nem „nice to have”, hanem a hosszú távon fenntartható megfelelés alapja.

5. lépés: Monitorozz folyamatosan (az akadálymentesség nem egyszeri projekt)

Egy új blogposzt, egy frissített plugin, egy új termékoldal – és máris visszacsúszhatsz. Az akadálymentesség fenntartása ezért folyamat, nem kampány.

A legjobb, ha beépíted a rendszeres karbantartásba:

• Tartalomkészítési checklist: aki publikál, kövessen egyszerű listát: van alt szöveg minden képnél? jó a heading struktúra? beszédesek a linkek?
• Rendszeres automatizált szkennelés: időzíts scaneket (például havi vagy negyedéves gyakorisággal), hogy az új hibák gyorsan kiderüljenek.
• Felhasználói oldali eszközök biztosítása: egy front-end usability widget lehetőséget ad például betűméret, kontraszt vagy linkkiemelés állítására. Ez javítja az élményt, és látható jelzése annak, hogy komolyan veszed a hozzáférhetőséget.

Ha rutinná válik, átállsz reaktív hibajavításról proaktív megelőzésre – ez a hosszú távon tartható megfelelés kulcsa.

Összefoglaló: az EAA már a jelen, és WordPress-ben is átírja a játékszabályokat

Az „felkészülési időszak” véget ért: az EAA hatályban van, és ténylegesen formálja, hogyan építünk, üzemeltetünk és bővítünk WordPress weboldalakat.

A fókusz nem a távoli határidőn van, hanem azon, hogy legyen auditod, legyenek gyors javításaid, legyen akadálymentesítési nyilatkozatod, és az egész átmenjen üzemmódba, folyamatba.

A megfelelés jogi szükségszerűség, de a hozadéka túlmutat a kockázatkezelésen: több embert érsz el, jobb UX-et adsz, gyakran SEO-ban is erősödsz, és nő a bizalom. Az inkluzivitás nemcsak „helyes”, hanem üzletileg is okos.

Az akadálymentesség most már nem ajánlás, hanem elvárás. Ennek megfelelően kell tervezni.

Akadálymentességi támogatás és eszköz: Make your site more accessible with Ally

Főbb tanulságok

• Az EAA hatályban van: 2025. június 28. óta kötelező az akadálymentesség az EU-s fogyasztókat kiszolgáló weboldalaknál.
• Azonnali vs. fokozatos megfelelés: az új szolgáltatásoknak induláskor meg kell felelniük; a meglévőknek 2030-ig van átállási idő, de közben is látszódnia kell az előrehaladásnak.
• A végrehajtásnak van ereje: jellemzően figyelmeztetéssel indul, de lehet bírság, korlátozás vagy akár termék visszavonása is.
• Minden szereplő érintett: weboldal-tulajdonosok, ügynökségek/szabadúszók, bővítmény- és témafejlesztők egyaránt.
• Van kézzelfogható út: audit, nagy hatású javítások, akadálymentesítési nyilatkozat, eszközök felülvizsgálata, folyamatos monitorozás.
• Az akadálymentesség versenyelőny: elérés, használhatóság, SEO és márkabizalom oldalról is nyerhetsz.

Gyakori kérdések (FAQ)

1. Vonatkozik az EAA egy kisvállalkozói blogra is, ha nem árulok semmit?

Attól függ, mi a tevékenységed üzleti jellege. Az EAA az EU-ban fogyasztóknak nyújtott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Ha a blogod hobbi és nem nyújtasz szolgáltatást, valószínűleg kívül esik a körön. Viszont ha a blog az üzleted része (például tanácsadóként a blog a marketingcsatornád), és EU-s ügyfeleket szolgálsz ki vagy célzol, akkor igen, érintett lehetsz. A kulcs a kereskedelmi jelleg.

2. Mi a különbség az EAA és a WCAG között?

Úgy érdemes gondolni rá, hogy az EAA a jogszabályi elvárás, a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) pedig a technikai szabvány, amivel ezt tipikusan teljesíted. Az EAA kimondja, hogy a weboldalaknak és szolgáltatásoknak akadálymentesnek kell lenniük, és a WCAG 2.1 Level AA jellegű benchmarkok mutatják meg, technikailag hogyan éred el. Ha EAA-megfelelés a cél, WCAG-konform működésre kell törekedned.

3. Megoldja-e egyetlen bővítmény a teljes WordPress akadálymentességet 100%-ra?

Nem, és óvatosan kezeld azokat az eszközöket, amelyek ezt ígérik. A teljes megfelelés technológia, tartalom és design együttese. Egy bővítmény nagyon sokat segíthet (hibakeresés, javítás támogatása, nyilatkozat generálása, felhasználói eszközök), de nem tud mindent automatizálni. Például a rendszer felismeri, ha hiányzik az alt szöveg, de nem tudja eldönteni, hogy az általad írt alt valóban pontos és hasznos-e. A megfeleléshez eszköz + emberi kontroll kell.

4. USA-alapú cég vagyok, nincs EU-s jelenlétem. Akkor is érint az EAA?

Igen, ha EU-ban tartózkodó fogyasztóknak kínálod a termékeidet vagy szolgáltatásodat. Az EAA hatályát a fogyasztó helye határozza meg, nem a vállalkozásé. Ha egy EU-s lakos tud vásárolni, előfizetni vagy letölteni tőled, akkor elvárt a megfelelés.

5. Mennyibe kerül akadálymentessé tenni egy WordPress weboldalt?

Nagyon eltérő lehet: függ a mérettől, komplexitástól, a jelenlegi állapottól és attól, milyen megközelítést választasz. Egy kicsi, friss site-nál a költség akár minimális is lehet (inkább tanulási idő és célzott javítások). Egy nagy, összetett webáruháznál, sok éves örökölt tartalommal már komolyabb munka. A tapasztalat viszont az, hogy jó eszközökbe fektetni és már az elején beépíteni a folyamatba szinte mindig olcsóbb, mint egy nagy utólagos rendbetétel vagy egy potenciális bírság.

6. Egy automatizált scanner 100% compliant eredményt adott. Akkor biztonságban vagyok?

Nem feltétlenül. Az automatizált eszközök fontosak, de tipikusan csak az akadálymentességi problémák 30–40%-át tudják detektálni. Kódhibákra kiválóak, de sok, emberi használhatósági kérdést nem tudnak megítélni (zavaros tartalom, logikátlan billentyűzet-fókusz sorrend, valójában haszontalan alt szövegek). Automatizált szkennelés + manuális teszt együtt ad reális képet.

7. Mi az akadálymentesítési nyilatkozat, és tényleg kell?

Egy publikus oldal, ami leírja a hozzáférhetőségi elveidet és vállalásaidat. Igen, szükséges: az EAA alatt konkrét követelmény. Tartalmazza a célzott megfelelőségi szintet (például WCAG 2.1 AA), a jelenleg ismert problémákat és a kapcsolattartási lehetőséget, ahol a felhasználók hibát jelezhetnek. A transzparencia és a jóhiszemű megfelelési törekvés látható bizonyítéka.

8. A témám azt írja magáról, hogy „accessibility-ready”. Ez elég?

Nagyon jó alap, de nem elég önmagában. Egy accessibility-ready téma általában tisztább kódot, jobb címsor-szerkezetet és billentyűzetes navigációt ad. De a weboldal akadálymentessége a tartalomtól, a telepített bővítményektől és a testreszabásoktól is függ. Jó első lépés, de nem váltja ki a teljes körű felelősséget.

9. Milyen gyakran kell akadálymentességi auditot csinálni?

Az akadálymentesség folyamatos elköteleződés. Egy teljes, mély audit jellemzően 12–18 havonta jó ötlet, illetve minden nagy redesign után. Emellett érdemes kisebb, gyakori ellenőrzéseket is beépíteni: például negyedéves automatizált scan, és egy gyors manuális billentyűzet-teszt jelentősebb plugin frissítés vagy komolyabb tartalmi bővítés után.

10. Hol találok megbízható tananyagokat webes akadálymentességhez?

Sok jó anyag elérhető. A W3C hivatalos WCAG dokumentumai a legautentikusabbak, de technikaiak lehetnek. Emészthetőbb útmutatókért jó irány a Web Accessibility Initiative (WAI), a WebAIM (cikkek, checklist-ek), illetve akadálymentességi szakértők blogjai. Több eszközszállító is publikál oktatóanyagokat; az Elementor például az Ally-hoz kapcsolódóan is ad edukációs tartalmakat.